Egy régebbi Levélírónk jelentkezik, aki azt a tanácsot kapta, hogy nem lenne szabad emberek közé mennie, mert megmérgezi őket a kíméletlen őszinteségével, összetöri a lelkivilágukat, csak mert nevén nevezi a dolgokat. Ilyen társadalomban élünk, ez a világunk, ilyenné tettük azzal, hogy szeretetet adnánk, s cserébe azt is várnánk viszont, ellenben csak a pofonok jönnek.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kiegészítés: Jobban jártam volna egy örömlánnyal ...
Én is … olykor az is előfordul … és tudom, hogy ma már egy barom vagyok, de jólesik …
Azt azért hozzátenném, hogy ha már egyszer elfogadott tőled bizonyos dolgokat, még akkor is ha semmi terve nincs veled kapcsolatban, azt azért teszi, mert ha egyszer már időt tölt veled, legalább jól akarja magát érezni … ezen ne csodálkozz.
Egyébként teljes mértékben egyet értek az előttem szólóval … bár ez egy kicsit már sokat szajkózott probléma, vagy nem probléma, csak mindennapi szitu …
Nem akarom bántani a mai Nőket, de sajnos elfordult a világ egy olyan oldalra, ahol a nők hordják a nadrágot, mert a mai férfiakból teljesen kiveszett az, amit férfiasnak éreztek … és igen, ahogy az előttem szóló megjegyezte, félig ti tehettek róla … félig meg mi, mert hagyjuk … ha hagyjuk … De most kicsit más …
Emlékeztek (Lépj tovább, jön a következő busz ...)? Annak idején (2015.07.13) volt egy rövidke kapcsolatom egy olyan hölggyel, aki a saját rokonával (unokatestvér) kefélt – kapcsolatunk közben – mint utólag kiderült plusz apanázsért, mert hedonistának titulálta magát … ezt többen érdekesnek (durvának) találtátok, mi tagadás undorító … bár kinek a pap, kinek meg a (pap) lánya … Ezt le is írtam korábban, és tanácsot kértem, és kaptam is tőletek … Köszönöm! Tanultam belőle, és leléptem … csak magammal foglalkozom, megtehetem, a gyerekeim felnőttek, külföldön élnek (de milyen jól teszik), így nincs senki felé elszámolni valóm.
Lefolyt pár köbméter a Dunán, történt egy s más, de még azóta sem tudtam magam elkötelezni, ami azt gondolom, így is marad … legfőképpen azért, mert most így jó … ha kell egy kis testiség, meg tudom szerezni, mert még mindig szép számmal akad (az az érzésem, egyre több) a női nemből hidrogénszőke észjárású, aki szinte bármire kapható ha villantás van … ugyanakkor a búcsúzás olykor könnyesre sikerül, ami miatt ritkán de még előfordul a lelkiismeret furdalás … na jó, hazudtam … Egyáltalán nem érzek miattuk semmit, elveszem amit akarok és ez így van jól. Most többen gondolom egy lelketlen gyökérnek tartotok, vagy valami ilyesmi, de gondoljatok bele, ha ti a helyemben lennétek, nem ezt csinálnátok? Néha elgondolkodom azon, ha nőnek születtem volna, 100% hogy prosti lennék, sőt ha még isteni alakkal megáldott volna a mennyei, akkor csak luxuskörökben tölteném a drága időm …
Ismerős amit fentebb leírtam? Ilyen társadalomban élünk, ez a világunk, ilyenné tettük azzal, hogy szeretetet adnánk, s cserébe azt is várnánk viszont, ellenben csak a pofonok jönnek … na ez lenne a másik oldal, akikből ez után válik, vagy válhat üres megkeseredett vagy még mindig csak az álomvilágban lebegő pofozózsák …
Nem mondom, hogy normális vagyok, talán a korral jár, de így 50-hez közelítve, házassággal, válással, és sok-sok hosszabb rövidebb kapcsolattal a hátam mögött, azt mondhatom, ha nem vagyok az, aki, és ami, akkor már a kényszerzubbonyom hordanám …
A pszichológusom egy hónapja azt mondta, nem szabadna emberek közé mennem, mert megmérgezem őket, teljesen antiszociálissá válhatok … kérdezem: miért? A válaszon nagyon kellett röhögnöm, egyem a naiv zúzáját: Mert az őszinteségemmel összetöröm a lelkivilágukat, azt a parányi kis fecnit összetépem, ami a lelkükben megmaradt még kis rózsaszín kártyavárként … hát baj az, ha vinnyogást vinnyogásnak, a nyafogást nyafogásnak hívom? Jó lenne ha ezek a kislányok felébrednének a csipkerózsika álmukból … és miért ne tenném … szavakkal lehet pofonokat osztani, ha ébresztőt kell fújni …
A másik oldal a jégkirálynő … fagyos tekintet, már-már lenéző pillantás, ha kegyeskedik veled szemkontaktust létesíteni … de ez is csak egy pillanatig tart amíg valami baki nem jön közbe … volt már ilyen pillanat az életemben … ezt sem bírtam ki harsány röhögés nélkül … tudom, bunkó vagyok, de egyszer élek, jól akarom magam érezni … J
Ez egy kicsit csapongóra sikeredett, de ilyen vagyok … a világért se változnék meg, főleg miattatok nem Hölgyeim … Tiszteletem felétek, még akkor is, ha bunkóra sikeredik a tisztelgés … mégiscsak nálatok van az összes buksza … (mosoly)
