„A legsúlyosabb az volt, hogy már a szakítás széléről hozta vissza ő a kapcsolatunkat” - Van egy férfitípus, aki az addigi összes csalódását képes kivetíteni a legújabb barátnőre is. Ám Posztolónk már unja, hogy neki kell hallgatnia pasija önostorozó szövegeit. Szeretne rajta segíteni, de ha a másik nem akarja, ezzel is egyedül marad.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
26 éves nő vagyok. Megismertem nyáron egy 34 éves férfit, akivel bizonyos szinten együtt is vagyunk. De hol azt mondja, hogy nem fog ez működni – az okát ő sem tudja -, hol meg azt, hogy úgysem fogok vele maradni. Tehát most nem csinál mást, csak teóriákat gyárt a boldogsága ellen, ahelyett, hogy arra a jóra koncentrálna, ami van.
Miért ilyen borúlátó, amikor tudom, hogy szeret és jól is érezzük magunkat egymással? Én soha nem adtam az ellenkezőjére okot. Nagyon szépen működhetne ez. Azt tudom róla, hogy az előző pár nője átverte, így vagy úgy, de kb. volt minden. Volt, hogy minden előjel nélkül szakítottak vele.
Hogyan nyerhetném el a bizalmát?
A legsúlyosabb az volt, hogy már a szakítás széléről hozta vissza ő a kapcsolatunkat. Tehát innen tudom, hogy ez csak önsajnáltatás nála és fontos vagyok neki. Javasoltam neki önbizalmi tréninget, hogy feldolgozza a múltat, de azt mondta flegmán, hogy nem hiszi, hogy ezeken a problémákon egy illatgyertya vagy füstölő segítene... Persze sokkal többről van szó ilyenkor, de nem hajlandó rá.
És mintha kifejezetten keresné azokat a helyzeteket, ahol engem hibáztathat. Példa: kért pár külön napot, hogy hadd legyen egyedül. Utána olyat írt nekem, hogy látszik, hogy nem szeretem már, merthogy nem is kerestem. … De hiszen azt kérted, hogy ne is keresselek... Az orra alá dörgöltem a szöveget, amit küldött nekem, ahol szó szerint szerepelt, hogy magányra vágyik. ..és akkor belátta, hogy ja tényleg, hülye volt, bocs... Látható, hogy ezeket a helyzeteket ő generálja.
Őszintén, már fáradok bele ezekbe. Szeretném neki a megfelelő, a helyénvaló és a jó kérdéseket feltenni, amik nem pattannak le róla, nem rázza le magáról, vagy nem viszi el önsajnáló irányba, hátha segít, de már sok mindent kipróbáltam ez ügyben. Abban nem tudok reménykedni, hogy majd idővel magától elmúlik és alábbhagy, persze, ez is lehet. Csak a „lehet” szó nem a kedvencem.