„Az együttélés során sok minden ki fog derülni, és nem törvényszerű, hogy működni fog, de ha bele se vágunk, akkor semmi nem lesz” – A haverok elfogadták a barátnőt, de a család nem, különösen Levélírónk bátyja rontja el az örömöt, aki már most a házassági szerződések fontosságát emlegeti.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
28 éves vagyok, egy éve sikerült elköltöznöm otthonról. Kicsi, de megfelelő lakásom van, viszonylag jó környéken, két embernek is elég lenne, bár szűkösen. ..nyilván olyasvalakit engednék oda, akivel szeretnék is szűkösen lenni : ) Egy ideje van egy barátnőm, aki az összeköltözést még senkivel nem tudta eddig megoldani. A családomnak már bemutattam, és nem aratott nagy sikert, de hozzátenném, az én családom olyan, hogy nagyon nehéz megfelelni nekik, bármit is csinálok, semmi sem elég jó. A bátyám a fő hangadó, azt mondta, vigyázzak ezzel a nővel, meg azzal viccelt, hogy nézzek utána már most a házassági szerződések gyakorlati fontosságának.
Én nem érzek a barátnőmmel kapcsolatban súlyos dolgokat, eddig a legérdekesebb, amit csinált, az volt, hogy úgy időzített, h. hetekre eltűnt, majd bevallotta, hogy csak azért csinálta, hogy még jobban fokozza a vágyamat iránta.
Pénteken találkozunk legközelebb, és akkor kell választ adnom az összeköltözésre, hogy mikor és hogyan legyen. Eddigi kapcsolataimban még működött, hogyha kedves, türelmes és megértő vagyok valakivel, valamint ha kimutatom, hogy szeretem, stb. , akkor vissza is azt kapom. Az együttélés során sok minden ki fog derülni, és nem törvényszerű, hogy működni fog, de ha bele se vágunk, akkor semmi nem lesz.
A családom elég anyagias és gyakorlatias, a bátyám olyanokat kérdez, hogy mit tud nyújtani nekem, de erről még nagyon korai beszélni, másrészt nők esetében nem szokott ez a kérdés felmerülni. Ő olyan a munkájában, hogy túl sok mindent vállal be, amit ha nem tud teljesíteni, akkor ingerlékenyebb, és ha túl sok minden van a fejében, elfelejt egy-két dolgot. Magyarán: emberi, aki nem tökéletes, ahogy én sem.
Mit kéne tennie, hogy komolyan vegyék vagy elfogadja a családom? A barátaim simán elfogadták, tehát nem egy nyilvánvaló probléma van nála. Olyan, amilyen, legalább nem próbálja megjátszani és többnek mutatni magát, mint ami.