Amikor a párodnak mondott férfi flegma veled, nem viszonozza a kedvességeidet, sosem udvarolt neked, és még nem kaptál tőle egy szál virágot sem, a legegyszerűbb válaszolni erre a kérdésre:„Van értelme annak, hogy kitartok mellette?”
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Amikor összejöttünk, ő elég rossz lelki állapotban volt, így sok minden nem úgy alakult, ahogy kellett volna, én sokat elnéztem neki, kimaradt az udvarlás, általában nála ütköztünk és beszélgettünk. Volt, hogy együtt is aludtunk, és nem volt szex, csak valamivel később. Igyekszem mellette lenni minden helyzetben és támogatni, ahogy abban a nehéz időszakban is tettem. Kedveskedem neki, amivel tudok, elintézek helyette dolgokat, megcsinálom a kedvencét, az összes szabadidőmet próbálom rá szánni.
De azért sosem lógtunk állandóan egymás nyakán, adtam neki teret, mégis most újra bezárkózott és félszavakban kommunikál velem, amikor átmegyek hozzá. Néha úgy érzem, mintha az érdeklődéseimmel is csak szívességeket tennék neki. Azt hittem, ez pár nap alatt lecseng nála, de egyre inkább elhúzódni látszik. Most, pár hét elteltével kezdem úgy érezni, hogy nem lelki válságban van ismét, és amiatt nem viszonozza mindazt, amit én nyújtok neki, mert nem is számítok neki – ha valaha számítottam egyáltalán, ezt nem tudhatom. Azt hittem, az csak jó, ha valaki van mellette ilyenkor. Nem tiltakozott. Az elején párszor mondta, hogy szerelmes és szeret, ha együtt vagyunk, neki minden jó. Ellenben sosem kaptam tőle még egy szál virágot sem. Nincs egyetlen közös fotónk sem. Szüleinek nem mutatott be, és azt sem akarta, hogy én bemutassam őt az enyémeknek. Ha találkozunk, nem ajánlja fel, hogy pl. elém jön, mindig én megyek, utána ki sem kísér, egy darabon legalább. Van értelme annak, hogy kitartok mellette?
