Levélírónk szerint bizonyos nők, korosztálytól függetlenül, mindig olyan rosszfiúkra várnak, akiket később megbánhatnak, mert addig is jó álmodozni róluk, az elvárások közé beilleszteni az ő tulajdonságaikat, ... így talán még jobban esik majd az összetörtség érzése.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Amikor én jártam gimibe, már ott is szépen feltárulkoztak a jövőben majd jobban is kibontakozó csapdák és személyiségjegyek, már ami a nőket illeti. Főleg azokért a srácokért üzekedtek, akik mindig valami rosszban sántikáltak, loptak, ittak, kábszereztek, akármi. Ők voltak a rosszfiúk. Volt egy gyerek, akit kicsaptak, és a lányok úgy beszéltek róla, mint egy rockbálványról, amikor meg néha visszajárt a suli elé, a csajok rajongva körbeállták és csüngtek a szavain.
Utálom a macsó meg az alfahím kifejezéseket, de ezeket a helyzeteket elnézve, tényleg ilyen negatív és sötét az ideális férfi mai meghatározása ?
És még csak azt se tudom mondani, hogy ó hát a fiatalság ilyen, a rossz vonzza, abban van az izgalom, mert amikor mostanság nőkkel beszélgetek tulajdonságokról (akár 30-as, 40es korosztály) nem a nemzőképesség, jó gének és családcentrikusság, nem a gondoskodás és józanság viszi a prímet, hanem az, hogy Illető mennyire birtokol valakit és hogyan képes kiverekedni magának, amit akar. Olyan hírességeket hoztak fel, akik vagy filmen, vagy zenében ilyesmiket közvetítenek: legyen nagyképű, lehengerlő gengszter, erőszakos, önfejű, kezelhetetlen. Ja, és sűrűn tetovált. Ezek az új jellemzői az ideális férfinak?? - hogy ezek mindig is szexszimbólumok voltak, oké, de az egy szerep, a valóságban ők sem olyanok, de aki mégis ezt keresi a világban, az nagyon rá fog faragni. És ne csodálkozzon, amikor abban bízik, majd ő megszelídíti, ha egész mást fog tapasztalni. Az önsorsrontás valahogy sokakba bele van kódolva.
Ha megkérem őket, hogy soroljanak fel szerintük ideálisnak tartott férfi tulajdonságokat, az elején olyanokat sorolnak fel, amikből egy szépen fejlett szociopata képe áll össze, majd a végén azért befutnak a közhelyek is, hogy hát az se baj, ha gondoskodó, meg rendes, figyelmes, és imádja őket.
A legutóbbi két találkozásomat is leírnám:
1. Nálam kicsivel fiatalabb. Azt írta, szeret szexelni, megélni, kipróbálni mindenfélét. Annak, akit szeret, bármit megtenne. Találkoztunk. Végig kukán ült, unatkozott, a többi pasit nézte. Csak olyan témákon lelkesült fel, ami bulvár, hulladék vagy ilyesmi. Aztán utána megírta, hogy nem jövök be neki, mint férfi. Ilyenkor ugye mindenki a tükör elé áll. Nem vagyok önimádó, de férfiasnak tartom magam, a testalkatom is rendben van. Vagy ott rontottam el, hogy a végén felesben fizettünk...
2. Csinos, kedves, mosolygós. Határozott, erős férfiban gondolkodik. Miközben már sejthette, hogy nem tervez velem sehogy sem, rám zúdította az eddigi összes csalódását. ...hogy agresszívek voltak vele a férfiak, meg követelőzőek, és milyen sok sebe van. Amikor elkezdtem vigasztalni, rám förmed, hogy nem erre van szüksége, nem azért mondta... most ezen ki tud eligazodni?
Vannak, akik nem is tudják, mi kellene nekik igazából, mégis mindig több, új, más és jobb kell, hogy újra összetörve érezhessék magukat, mert az olyan jó.
Zsolt.