„Szereti ezt a szinglizést, a független tökös csaj szerepét… csakhogy nem igaz a szerep, amit játszik, délibáb. És erre később fog rájönni, amikor már nem leszek mellette” – nehéz az elvált nők és férfiak helyzete, hiszen egy új élet hajnalán állnak, és már nem fiatalok. Elszoktak a szingli létformától és most nem tudják eldönteni, hogy belevessék magukat az életbe, vagy mégse, mert biztonságosabb egy stabil új kapcsolat. Levélírónk talált egy megfelelő sorstársat, akit most megpróbál megmenteni attól, hogy szingli divatrobot legyen.
Hello! A tegnapi posztra reagálva… és az álomvilágban élő hercegnőkről. Én 42 éves vagyok, a válásom után korombeliekkel és fiatalabbakkal is ismerkedtem már, és nagyon ritkán jöttem össze normális nővel, akinek ne lett volna valami flúgja, és ne élt volna valamilyen irreális álomvilágban. Most a jelenlegi hölgyről ejtenék pár szót. Annyi a közös bennünk, hogy ő is elvált, neki is 2 gyereke van, ahogy nekem is. Nagyjából egyidős velem. A gyerekeink is majdnem egyidősek. Visszatérő nézeteltérésünk tárgya, hogy Ő bármikor felhozhatja hozzám a gyerekeit, de én nem ő hozzá. Sőt, jobb, ha én semmikor sem viszem fel őket.
Azt figyeltem meg, és ezzel számos férfitársam, kollégám és barátom is egyetértett, hogy az utóbbi 10 évben meghülyültek a nők - felborult a nemek közötti egyensúly. A tévé, a reklámok, a divat azzal bombázza a nőket, hogy csak akkor számítanak igazi nőnek, ha elkergetik maguktól a férfiakat, miközben hatalmasak az elvárásaik és elérhetetlenül magas a mérce. „Légy nagypofájú, önálló, tökös csaj, hord te a nadrágot.” Csakhogy a nőnek igazából nincs szüksége erre. A nő lágy, befogadó minőségű, tudat alatt akarja az irányítást, szüksége van rá. Azzal is hülyítik őket, hogy egy kapcsolatban a nő nem alárendelt, hanem teljes jogú partner akar lenni. De ez sem igaz. Nem, nem a nők elnyomása mellett vagyok, csak azt akarom mondani, hogy a nőnek igénye van az olyan férfira, aki dominál, biztonságot nyújt neki, és aki mellett NŐ lehet: a másik fele, a férfi kiegészítése. És ez egy kölcsönösen kedvező uralmi viszony, nem diktatúra. A nő ezért nem vágyik partnerségre… hiszen egy partner nem másik fél. A partner az üzletben van, aki, ha baj van, bontja a szerződést és lelép a céges vagyonnal. A mai nők valamiért egyszerre több mindent akarnak, mindezt kb. már 24-25 évesen, és mivel egyszerre több dolgot akarnak, a sok koncentráció szétforgácsolódik és a cél elvész. Ezért nem tudják, mit akarnak. Ezért boldogtalanok. Gödröt ásnak és beleesnek.
Szóval, újra itt egy ideálisnak látszó kapcsolatom, amit egy nő hülyesége fog tönkretenni. Kérdezem tőle, hogy miért nem jöhetnek fel hozzád az én gyerekeim? Erre vállvonás, majd kiböki, hogy nem tud annyifelé figyelni. Aha. Emiatt többször veszekedtünk. Ugyanis azt is (több ízben) meg merte csinálni, hogy rám bízta az ő gyerekeit, míg ő elment szórakozni a barátnőivel. Eleinte azt hittem, nem szereti a kölykeimet, de rájöttem, hogy nem erről van szó – csupán egy divatos szerep tette robottá.
Szereti ezt a szinglizést, a független tökös csaj szerepét… csakhogy nem igaz a szerep, amit játszik, délibáb. És erre később fog rájönni, amikor már nem leszek mellette. Csak ennyit akartam elmesélni, ha van valakinek valami más, használható elmélete, akkor olvasom.
